Időskori pszichiátria: mikor van szükség szakellátásra?

Sok családban tabu marad, ha egy idős hozzátartozó viselkedése, hangulata vagy gondolkodása aggasztóan megváltozik: hajlamosak vagyunk ezt "csak az öregkor velejárójának" tekinteni. Valójában a tartós hangulatromlás, a szorongás, a zavartság vagy a valóságérzékelés zavarai időskorban is konkrét, kezelhető pszichiátriai betegségek tünetei lehetnek, és ugyanúgy megérdemlik a szakszerű ellátást, mint fiatalabb korban.

Mely betegségek fordulnak elő leggyakrabban?

Időskorban leggyakrabban depresszió, szorongásos zavarok, valamint a demenciához társuló pszichiátriai tünetek (nyugtalanság, agitáció, téveszmék, alvászavar) jelentkeznek. Emellett előfordulhat, hogy egy korábban is fennálló pszichiátriai betegség (például skizofrénia vagy bipoláris zavar) az időskorban új kihívásokat hoz, mert a testi állapot romlása és a szociális kapcsolatok szűkülése nehezítheti a korábban jól beállított kezelés fenntartását.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

• tartósan lehangolt, kilátástalan hangulat, az öröm elvesztése a korábban kedvelt tevékenységektől;
• erős, indokolatlannak tűnő szorongás vagy félelem;
• alvászavar, étvágyváltozás, jelentős fogyás;
• zavartság, téveszmék, olyan dolgok érzékelése, amik nincsenek jelen;
• szokatlan agresszivitás vagy éppen szokatlan visszahúzódás;
• öngyilkossági gondolatok vagy annak jelei: ez mindig azonnali szakmai segítséget igényel.

Miért nehezebb időskorban a kezelés?

Az időskori pszichiátriai ellátást bonyolítja, hogy a tünetek gyakran összefonódnak testi betegségekkel és demenciával, a gyógyszeres kezelést pedig körültekintőbben kell beállítani a szervezet megváltozott érzékenysége miatt. Ehhez olyan szakmai háttér kell, amely egyszerre ért a pszichiátriához, a geriátriához és az ápoláshoz, ez ritkán adott egy általános idősotthonban.

Amikor otthon már nem biztonságos

Súlyosabb esetekben, különösen, ha a pszichiátriai tünetekhez fekvőbetegség vagy demencia is társul, az otthoni ellátás egy idő után nem tud biztonságot nyújtani sem a betegnek, sem a családnak. Az Aranykereszt Margaréta és Ezüstfenyő otthonai kifejezetten olyan pszichiátriai betegek befogadására és ápolására-gondozására szakosodtak, akiket sok más intézmény nem tud vállalni: a Margaréta 2016 óta szakápolási engedéllyel is rendelkezik, ami a súlyosabb, összetettebb esetek ellátását is lehetővé teszi.